2012. október 11.

Beszédes rajzaink III. – A rajzfejlődés lépései gyermekkorban

A gyermeki rajzfejlődés szakaszolásával, annak leírásával számos pszichológus foglalkozott, arra a kérdésre keresve a választ, hogy hogyan, milyen folyamat során rendeződnek a firkák értelmes jellé.

2012. október 4.

Talált emlékek

A minap eszembe jutott egy emlék… csak úgy, a semmiből rémlett elő. Öt vagy hat éves lehettem, talán inkább még óvodás, amikor az eset történt. Valaki csöngetett a lakásunk ajtaján - gondolkodás nélkül kinyitottam.

2012. június 26.

Macskakaparás és önismeret

Sokan kérdezik a grafológiával kapcsolatban, hogy ha csúnyán írnak, vajon baj van-e velük…? Megnyugtatásul mondom: nem, önmagában a csúnya írás még nem jelent problémát. Annál is inkább, mert a grafológia nem esztétikai szempontból értékeli a kézírásokat, hanem minden kéznyomban az egyediséget, megalkotójának sajátos jellemzőit, azok összefüggéseit keresi, így feltárva belső, érzelmi, szellemi, akarati folyamatainak működését, energiagazdálkodásának mintáit, kapcsolatai dinamikáját.

2012. június 12.

Mert tükörbe nézni jó

Az írás, a kézírás létrehozása egy nagyon összetett, reflexszerűvé vált irányított mozgásokból felépülő folyamat, amelynek működtetésében a központi idegrendszernek, a mozgást szabályozó agyi területeknek, valamint ezen területek és az izmok közötti oda-vissza haladó információnak kiemelkedő szerepe van.

2012. május 10.

Írtam egy filmajánlót...

...mégpedig a Keleti Nyugalom című filmről. ...mert nekem meglepően sokat mondott arról, hogy az életünk örömtelivé változtatása a saját döntésünkön múlik.

2012. május 3.

Mihez kezdj a múltaddal?

A mai napra olyan egy idézetet választottam Mariolina Venezia Ezer éve itt vagyok című regényéből, amely gyönyörűen leírja, mi a dolgunk akkor,

2012. április 25.

Bemutatkozom

Ezentúl a Bemutatkozásomban részletesen megtaláható az oldalon, hogy milyen témakörökben van lehetőségem segíteni és mi is a célom mindevvel.

2012. április 18.

Feladatok végtelen sora...

Sosem maradunk megoldandó feladatok nélkül. Ami módosul, formálódik, az az, hogy hogyan vagyunk képesek ezeket a feladatokat kezelni.

Mielőtt rálépnénk az önmagunkkal való ismerkedés útjára, kevés problémánkról látjuk, tudjuk, ismerjük be, hogy az milyen mértékben köszönhető saját döntéseinknek, cselekedeteinknek.

2012. április 10.

Beszédes rajzaink II. – Vonalkódok

Folytatva korábbi, rajzelemzéssel kapcsolatos bejegyzésemet, még egy témakört érintek, amire már a rajzon ábrázolt figurák, motívumok részletezése előtt érdemes figyelmet fordítani.
Papírra vetett vonalaink szemmel jól láthatóan is megmutatják, hogyan mozgunk a világban, mozdulatainkba, tetteinkbe mennyi energiát teszünk (avagy tudunk beletenni), mekkora határozottsággal cselekszünk, mennyire vagyunk egyáltalán „jelen” egy-egy helyzetben és evvel összefüggésben milyen mértékben tudjuk-akarjuk befolyásolni a velünk-körülöttünk történő eseményeket, személyeket, avagy éppenséggel mennyire vagyunk befogadóak velük szemben.

2012. április 4.

Amivel sokkal gyorsabban haladhatsz

Ahogy az internet, kiváltképp pedig a facebook mindennapjaink állandó, jól-rosszul hasznosított szereplőjévé vált, úgy tapasztalhattuk meg azt, hogy a világ tele van bölcsebbnél bölcsebb, frappánsnál frappánsabb gondolatokkal, szinte térdig gázolhatunk az idézetekben. Az oldalakat böngészve minden nap begyűjthetünk egy szakajtónyi – valóban – magvas eszmét, már-már szólássá vált fordulatot, de vajon megyünk-e velük valamire?
Szó se róla, egy pillanatra sem állítom, hogy teljességgel haszontalan lenne jól kiválasztott, érzelmekkel, gondolkodásmóddal, életvezetéssel kapcsolatos tanácsokat olvasgatni néhány perc erejéig. Néha tényleg olyan megfogalmazásokkal találkozik így az ember, amely teljesen összecseng az aktuális, pillanatnyi hangulatával és abban jólesően megerősíti, netán bánatában (meg)vigasztalja, vagy segíti a továbblépésben.  Az is természetes, hogy ha valami tetszik nekünk, élünk a lehetőséggel és megosztjuk azt, ami minket megérint, hátha másban is hasonló húrokat pendít meg. …viszont itt jön a kérdésem: valóban azt osztjuk meg ilyenkor, amit szeretnénk? A leírt mondatok puszta továbbadásán kívül közzé tudjuk-e, közzé akarjuk-e tenni az általuk keltett, saját lelkünk mélyéről fakadó érzéseket, gondolatokat is?

2012. március 28.

Beszédes rajzaink I.

A tér használata

Néhány vonal, egy apró, egyszerű firka sokkal többet árulhat el arról, aki író- vagy rajzeszközt vesz a kezébe, mint azt első körben a legtöbben gondolnák. Először nézzük meg pár sorban, hogy a térkitöltés jellemzői mire engednek következtetni.
Még mielőtt belemélyednénk egy rajz tartalmának, motívumainak elemzésébe, érdemes megfigyelni a rajzfelület kihasználtságának mértékét, az egyes részek elhelyezését, eloszlását a lapon.  
A térszimbolika elmélete szerint a felület egyes részei a következő fogalmakhoz, életterületekhez kapcsolhatóak:
  • jobb oldal: jövő, férfi, apa, külvilággal való kapcsolat
  • alsó rész: ösztönök, tudattalan, anyagi-fizikai világgal kapcsolat
  • bal oldal: múlt, nő, anya, távolságtartás, befelé fordulás
  • felső rész: szellemi és lelki élet, az intellektuális és transzcendens dolgokhoz való viszony
Minél jobban hangsúlyozott, berajzolt – vagy épp teljesen üresen hagyott valamelyik rész, annál valószínűbb, hogy az adott területek, témák foglalkoztatják a rajzolót, valamilyen feszültséget, hiányt, problémát jelent valamilyen oda kapcsolható helyzet megélése a számára.